A felszerelés

 

Néhány gondolat a csörgő készítésről és a madarak jelöléséről.

A ragadozó madarakkal történő pedző vadászat évezredeken át tartó fejlődés történetének, nagyrészt ismeretlen része a solymászattal kapcsolatos felszerelések fejlődése. A múltban is mindig gondot okozott a solymász madarak megtalálása. A villámgyors zsákmányszerzés, gazos, nádas területen történő vadászat nehezítette a zsákmányon álló madár ökölre vételét. A csörgő kézenfekvő megoldásnak látszott, hiszen már kezdetleges formájában az ősember is használta. Kiváló eszköznek tartották a szellemekkel való kapcsolat felvételre. A rézkorban már találunk csörgő készítésre utaló nyomokat, természetesen ezek még az ősi vallások kellékei voltak.

Az ősközösségi társadalom felbomlása és a magántulajdon kialakulása új helyzetet teremtett. A magántulajdon megjelenése igényt teremtett a javak megkülönböztető jelzésére. Az igen értékes vadászmadarak jelölése is szükségessé válik, egyrészt a csörgő, másrészt a névtábla elődjének számító címeres jelölés. Az ókorban már fejlett a fémek megmunkálása, így már a solymászattal kapcsolatos fém tárgyak készítésére is lehetőség van. A XX. Században újjá éledő solymászat túl lép a címeren, és névtáblát használ, először lakcímmel, majd telefonszámmal. Legújabb jelölési mód a telefonszámos gyűrű.

A csörgő készítés hosszú fejlődése során az Ázsiában a lemezből kovácsolt technológiától jutott a ma elterjedt szerszám fészekbe sajtolt darabok készítéséhez. A legelterjedtebb a két fél darabból készített csörgő. A peremes, egy darabból készült csörgőre is van példa. A solymász igen igényesen, saját tapasztalatai alapján választ. Fontos a csörgő anyaga, nagysága, hangja. A csörgő készülhet sárgarézből, alpakából, bronzból.

Ezek olyan szubjektív elemek melyeket a készítőnek figyelembe kell venni.

Az elmúlt 45 év tapasztalatai azt mutatják, hogy a fejlődés a technológiában kifinomult és minőségében egyre jobb csörgők elkészültét eredményezi. A kiindulás egy 40mm átmérőjű tárcsa, vastagsága 0,3-0,5mm között van. A tárcsából többszöri lágyítás után alakul ki a félgömb. A lágyítások között ecetes pácolás szükséges.

A csörgő lelkét: a magot 4-5 mm edzhető anyagból, jól lekerekítve alakítjuk ki. Az edzés az ércesebb hang kialakításához szükséges. A fül kialakítása után következik egy nagyon kényes művelet a forrasztás. A forrasztó anyag lehet ipari ezüst, szilfosz vagy cin. A művelet nagy gyakorlatot kíván, nem árt gyakorolni. A forrasztás alapos felület előkészítés után lehet csak sikeres. Amennyiben alkotásunk elkészült még fontos lépéseket kell megtennünk,hogy kedvencünk lábára tehessük. A kész csörgőt csiszoljuk, polírozzuk. Hosszas idegtépő válogatás, próbálgatás után kivágjuk a szíjakat és felékszerezzük madarunkat.

Az oldal sütiket (cookie) használ annak érdekében, hogy jobb szolgáltatást nyújthasson látogatóinak. Amennyiben az oldalt tovább böngészed, azzal elfogadod ezt!
Bővebb információt a lap alján (jobb oldalon), az Adatvédelem menüben találhatsz, kérünk olvasd el, és amennyiben az abban foglaltakkal nem értesz egyet, hagyd el az oldalt.
Köszönjük!